Glioblasztóma

Gyógyítható-e a glioblasztóma?

Még nem. A glioblasztóma kezelhető, de egyelőre nem gyógyítható: a kezelés lassíthatja a betegséget, enyhítheti a tüneteket, és segíthet abban, hogy a betegek tovább éljenek. Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) hat kezelést engedélyezett glioblasztómára: a temozolomidot (a szerről magyarul – EMA, PDF · nyitott vizsgálatok), a lomusztint (a szerről – angol nyelvű · nyitott vizsgálatok), a karmusztint (infúzióként és beültethető ostyaként) (a szerről magyarul – EMA, PDF · nyitott vizsgálatok), a bevacizumabot (a szerről magyarul – EMA, PDF · nyitott vizsgálatok) és az Optune nevű, tumorkezelő elektromos mezőket alkalmazó eszközt (nyitott vizsgálatok). A kutatók világszerte azon dolgoznak, hogy ennél jobb megoldásokat találjanak.

Mi ma a standard kezelés?

Az európai EANO irányelv (2021) a legtöbb, kellően jó állapotban lévő felnőttnek azt javasolja, hogy a sebész távolítsa el a daganatból annyit, amennyit biztonságosan lehet, ezután sugárkezelés következik temozolomid kemoterápiával együtt, majd hat ciklus temozolomid. A tumorkezelő elektromos mezőket, egy testen viselhető eszközt, az Egyesült Államokban temozolomiddal együtt alkalmazva engedélyezték. Ha a daganat kiújul, az orvosok mérlegelhetik a lomusztint, a bevacizumabot, újabb műtétet vagy sugárkezelést, illetve egy klinikai vizsgálatban való részvételt.

Milyen új kezeléseket vizsgálnak?

2026 novemberében adatbázisunk 248 különböző kísérleti kezelést tart nyilván olyan, betegeket toborzó vagy folyamatban lévő glioblasztóma-vizsgálatokban, amelyek az 1. és a 3. fázis között vannak. Ezek között vannak:

• célzott gyógyszerek, például a niraparib (nyitott vizsgálatok), a paxalisib (nyitott vizsgálatok) és a vebreltinib (nyitott vizsgálatok);
• immunterápiák, köztük a pembrolizumab (nyitott vizsgálatok), rákellenes vakcinák és személyre szabott T-sejt-terápia (TVI-Brain-1);
• a daganatsejteket felkereső radioaktív gyógyszerek, például a TLX101 (nyitott vizsgálatok);
• olyan eszközök, amelyek ultrahanggal rövid időre megnyitják a vér-agy gátat (SonoCloud-9, NaviFUS), hogy a gyógyszerek eljussanak a daganathoz;
• a daganat műtét közbeni vagy utáni kezelésének új módjai, például a GammaTile (nyitott vizsgálatok) sugárzó implantátumok, a műtét közbeni sugárkezelés és a lézeres intersticiális termoterápia (LITT) (nyitott vizsgálatok).

Az elmúlt évben több száz laboratóriumi és állatkísérletes tanulmány jelent meg további ötletekkel. Ezek többségével még évekig kell dolgozni, mielőtt embereken is kipróbálhatnák őket.

Mely kezelések állnak a legközelebb a betegekhez?

Tizenegy kezelés jutott el a 3. fázisig, amely az engedélykérelem előtti utolsó szakasz. A legelőrehaladottabb új gyógyszerek és eszközök közül:

• NaviFUS (nyitott vizsgálatok) fókuszált ultrahang bevacizumabbal, kiújult glioblasztómában (3. fázis, NCT06496971, toboroz);
• TLX101, egy radioaktív gyógyszer, a standard kezelés kiegészítéseként, kiújult glioblasztómában (3. fázis, NCT07100730, toboroz);
• niraparib, egy PARP-gátló, temozolomiddal összehasonlítva, újonnan diagnosztizált, MGMT-metiláció nélküli glioblasztómában (3. fázis, NCT06388733, aktív, nem toboroz).

További 3. fázisú vizsgálatok a pembrolizumabot tesztelik tumorkezelő elektromos mezőkkel és temozolomiddal (EF-41, NCT06556563), a SonoCloud-9 implantátumot karboplatinnal (NCT05902169) (nyitott vizsgálatok), valamint a lomusztin hozzáadását a temozolomidhoz (NCT06419946). A GBM AGILE platformvizsgálat (NCT03970447) több gyógyszert vizsgál egymás mellett.

Mikorra várhatók eredmények?

A vizsgálatok vezetőinek becslése szerint a fő adatgyűjtés a NaviFUS esetében 2026 végére, a TLX101-nél 2027 közepére, a niraparibnál 2027 végére, az EF-41-nél pedig 2029-re fejeződik be. Ezek becslések, és gyakran változnak. Egy kedvező eredményt is még a hatóságoknak kell értékelniük, mielőtt egy kezelés széles körben elérhetővé válik.